A Soil-Cons szabadalmaztatott talajtömörítési technológia azt az ismert talajmechanikai tényt használja ki, hogy egy terhelés alá vont alap alatt feszültséghagyma ébred. Az eljárás alapötlete, hogy e feszültséghagymán belül, a terhelésre alkalmatlan, rossz adottságú talajokat, nagy ütési energiával, környezetbarát szilárd adalékanyag (kulékavics, görgeteg, kő- bányameddő, betontörmelék vagy ezek keveréke) bevitelével feljavítja, és síkalapozásra alkalmassá teszi.
Az eljárás során az építmények alatt, a fagyhatárig kiemelt talajban, úttöltéseknél a talaj felszínéről, vonóvedres kotróra szerelt D = 0,90 ÷ 1,30 m átmérőjű, 3 ÷ 10 t tömegű, acél ejtődöngölő ismételt ejtésével, vibrosajtolással, vagy előmarkolással üreget kell kialakítani. A kialakított üreget szilárd adalékanyaggal kell feltölteni, majd az ejtődöngölőt a feltöltött adalékanyagba kell ejteni. Gömb alakjánál fogva az ejtődöngölő az adalékanyagot minden irányban a talajba préseli, a talajból kiszorítja a vizet, a szerves anyagot, a levegőt és ezek helyét elfoglalva, a helyi talajt oldalirányban és függőleges irányban kiszorítva, megnöveli a talajban a szilárd rész arányát. A tömörítést és adalékanyag bevitelt a talaj telítődéséig kell folytatni. Az ejtési magasságot a helyszínen kell beállítani, kezdetben kisebb, majd az adalékanyag betömörödésével arányosan az ejtési magasságot 10 ÷20 m magasságig kell emelni. Az ejtődöngölő becsapódása során az eredeti talajszerkezetet össze- roncsolja, megtömöríti, az adalékanyagot a megtömörített helyi talajjal strukturálja, egy új talajszerkezetet (talajbetont) hoz létre.
Az egymástól (3 ÷ 4)D távolságban kiképzett, oldalirányban egymást megtámasztó kulétestek felső részén, 30 ÷ 50 cm vastagságú, lapfelületű ejtődöngölővel vagy vibrohengerrel tömörített, szemcsés lezáró réteget kell képezni.
Út és vasúttöltéseket, híd-háttöltéseket, földgátakat, repülőgép kifutópályákat a megerősített talajra közvetlenül, a talajerősítést követően azonnal rá lehet építeni, minimális süllyedéssel.
Építményeket, hídfőket és hídpilléreket kulétestbe ágyazott, nagy teherbírású, félgömb alakú, teherelosztó lemezes pontalapokon vagy fordított T alakú vasbeton gerendarácson keresztül lehet a megerősített talajra letámasztani, jelentős költségmegtakarítással, minimális süllyedéssel.
Az ejtődöngölő becsapódása során keletkező, gyorsan csillapodó, kis frekvenciájú, a környezetvédelem által is bevizsgált szabadrezgések a szomszédos épületekre és az emberi egészségre nem károsak.
A technológia ÉMI minősítéssel és ÁKMI alkalmazhatósági nyilatkozattal rendelkezik.
A 47. jelű főút Orosházát elkerülő szakaszán, az eljárással megerősített mocsaras területen, 12 m magas úttöltés alatt mért süllyedések 8-10 cm nagyságrendűek.
A XI és a XIII Magyar Innovációs Nagydíj Pályázaton a technológiát a zsűri épület illetve úttöltés alapozási jelentős, megvalósult innovációnak minősítette és elismerésben részesítette.

Eljárás a talaj fizikai paramétereinek és teherbíró képességének növelésére, konszolidációs idejének illetve várható süllyedésének csökkentésére 

Lehetővé teszi laza vagy kevésbé kötött, puha, mocsaras, tőzeges talajok beépítését síkalapozással, biztosítja a hídháttöltések és egyéb magas földművek süllyedésmentes alapozását. Különböző építmények, műtárgyak, vonalas létesítmények, utak, vasutak, távvezetékek, közművezetékek létesítésénél gyakran adódik olyan feladat, hogy eddig építési szempontból kihasználatlan területeken, gyenge fizikai állapotú, síkalapozásra alkalmatlan, vizes, lápos, mocsaras területeken, régi folyó medrekben, tőzeges területeken, régi szeméttelepek helyén kell ezeket megépíteni. Az ilyen esetekben alkalmazható cölöpözés, kútalapozás  és a résfalazás, mint technológiák speciális gépi felszereltséget igényelnek, magas üzemeltetési költségekkel, emiatt a végtermékek is magas árfekvésűek. Sokéves tapasztalatunk alapján felismertük, hogy amennyiben a síkalapok alatt ébredő, p=1 % izobár által határolt „feszültséghagymát” a helyi talajjal strukturálódó szilárd adalékanyaggal töltjük ki, akkor a megerősített talajon az épületek síkalapozással alapozhatók, és így elkerülhető a jóval költségesebb mélyalapozás.1. A sík alapozásra alkalmatlan talajzóna a felszín közelben található (-2, 00 ÷ -4, 00 m) Ebben az esetben, a fagyhatárig kiemelt talajon ejtődöngöléssel vagy vibrosajtolással a talajban üreget alakítunk ki, amelybe szemcsés adalékanyagot / kulékavics, kőbánya meddő, görgeteg, betontörmelék / juttatunk, és ezt az adalékanyagot ejtődöngöléssel a talajba betömörítjük. Az ejtődöngölés során a talajba betömörített adalékanyag a talaj eredeti szerkezetét összeroncsolja, a talajból kiszorítja a szerves anyagot, a vizet, a levegőt és strukturálódik a helyi talajjal. Ezt a folyamatot többször megismételjük és a talaj adalékanyaggal való telítődéséig, folytatjuk. Ezzel a talajban egy külső tömörített helyi talajzónát, valamint egy adalékanyag és helyi talaj keverékéből álló belső tömörített talajzónát képezünk ki, amelyen aztán elhelyezhető az építmény síkalapozása. 2. A síkalapozásra alkalmatlan talajzóna a felszín alatt, nagyobb mélységekben található  ( -4, ÷ -10 m) Ebben az esetben az eljárás kezdetekor a fagyhatárról egy 6-10 m mély üreget alakítunk ki előmarkolással, vagy vibrosajtolással, és ennek az alján kezdődik meg az adalékanyagok bevitele és a döngölés A tömörítés során az előző pontban ismertetett tömörödési és helyi talajjal történő strukturálódási folyamatok játszódnak le. .A fent ismertetett megoldások befejező fázisaként az egymás mellett adott távolságra kialakított tömör talajzónák felső síkjában, bizonyos vastagságban lapfelületű ejtődöngölővel tömörített, adalékanyaggal telített sík, lezáró réteget képezünk ki, amely a teherviselő talajzónákkal együtt az építmény síkalapozásának fogadására szolgál. A technológia előnyei:

1.      Nem igényel speciális gépi felszereltséget, költséges előmunkálatokat.

2.      Időjárástól függetlenül, télen is alkalmazható.

3.      Az adalékanyagként alkalmazott kulékavics, görgeteg olcsó, környezetbarát anyag, a még használható betontörmelék bedolgozása környezetvédelmileg támogatott.

4.      Az eljárással kialakított, átstrukturálódott, talajzóna nem vízzáró, nem borítja fel a talaj vízháztartását, nem zárja el a talajvíz már kialakult közlekedési, mozgási lehetőségét. A gyenge talaj teherbírása felnövelhető p = 300 – 500 KN/m2 értékre.

5.      Lehetővé teszi a talajvízszint feletti alapozást, alkalmazható a betonra agresszív talajvizek esetén is.

6.      Az építményekből származó terhelésekhez viszonyítva, a döngölés során a közel százszorosan túlterhelt talaj, a függőleges szivárgóként működő, a helyi talajjal strukturálódó szemcsés adalékanyag felgyorsítja a konszolidációs folyamatokat, lényegesen lecsökkenti / kizárja / az utólagos süllyedéseket.

Kattints a
Vetítés szóra!